K&S Stúdió - stílustanácsadás felsőfokon

Stílustanácsadás, sminktanácsadás, színtanácsadás, alapruhatár tervezés

A színek beazonosítása és rendszerezése

2018.09.19.

Sokszor felmerült már, hogy a színlátásunk és a színérzékünk nem egyforma. Vannak, akik két egymáshoz igen közeli árnyalatot is képesek megkülönböztetni, mások, pedig egész színcsoportokat látnak ugyanolyannak. Amikor a színek besorolásáról beszélünk, egy másik fontos szempontot is figyelembe kell vennünk, mégpedig a színek elnevezését.

A színek megnevezésével az a legnagyobb probléma, hogy ugyanazoknak az árnyalatoknak más-más nevet adnak a különböző színekkel kapcsolatos szakmákban (pl. grafikusok, bútorgyártók, fodrászok, lakberendezők, ruhatervezők stb.) és megint más elnevezések keringenek a köztudatban, a mindennapi szóhasználatban. Akinek jó a színérzéke és sok árnyalatot képes megkülönböztetni, az nagy valószínűséggel választékosabban, árnyaltabban képes megnevezni a színeket. Aki viszont nem képes az árnyalatok megkülönböztetésére, az valószínűleg egyszerűbben fogalmaz a színekkel kapcsolatban. Így épül egymásra az érzékelés és a nyelv.

Nézzünk néhány példát arra, hogy miképpen nevezzük el a különféle színárnyalatokat:

  • anyagnevek (acélkék),
  • élőlények (galambszürke)
  • növények (almazöld)
  • földrajzi nevek (Oxford zöld)
  • természeti jelenségek (tengerzöld)
  • tulajdonnevek (Ferrari piros)
  • kémiai elemek (rézvörös)
  • hangulatjelzők (jajvörös)

Ezeken kívül a színek tulajdonságai alapján is megnevezzük a színeket:

  • a világossági foka alapján: pl. világos, sötét. mély, stb.
  • a telítettségi foka alapján: metál, élénk, pasztell, fáradt, tiszta, tört
  • egy másik színhez való viszonya alapján: sárgás-, zöldes-, lilás-

Szinte minden színnek többféle elnevezése is használatos:

  • pipacspiros – skarlátvörös – cinóber - muskátlipiros...
  • hófehér - liliomfehér - sziromfehér - gleccserfehér...
  • magenta – bíborvörös - püspöklila...

A színtanácsadások során éppen az a feladatunk, hogy az egyes nagyobb színcsoportokon belüli árnyalatbeli különbségeket észrevegyük és az alapvető színtulajdonságok szerint szétválasszuk. Ha megnézzük például a piros színtartományt azt tapasztalhatjuk, hogy az a tiszta, vagy középárnyalatokon kívül az adott szín hideg és a meleg, valamint világosabb és sötétebb árnyalatait is magában foglalja.

Nagyobb színcsoportok elsősorban az alapszínek, vagyis a piros, a kék és a sárga. Ezen kívül a két alapszín keveréséből előálló másodlagos színek, így a zöld, a narancs és a lila. A harmadlagos színek nagyobb csoportjai a rózsaszínek, a bíbor színek, a türkizek, a barnák és a szürkék. Ha ezeket a gyűjtőneveket halljuk, a szemünk előtt megjelenik egy bizonyos szín, azonban koránstsem biztos, hogy mindannyian ugyanazokra az árnyalatokra gondolunk... Ha ezekről a színekről általánosságban beszélünk, valószínűleg egy közepes, vagy tiszta árnyalatra utalunk. Ha azonban az egyes színcsoportokon belüli különbségeket taglaljuk, mindenképpen meg kell különböztetnünk azokat nyelvileg is.

közép narancssárga, tiszta sárga, középzöld, tiszta kék, középlila, középbarna, középszürke

Ha képesek vagyunk a színcsoportokon belüli árnyalatokat megkülönböztetni, vagyis látjuk is a különbségeket és jelzővel is el tudjuk látni azokat, akkor sikerülhet a különféle színtulajdonságok alapján rendszerezni. A színanalízisben használt négy alapszíntípus elkülöníthető a hideg-meleg, sötét-világos színtulajdonságok alapján. Igaz, az összképet még tovább árnyalja a színek telítettsége, de az áttekinthetőség kedvéért most csak ezt a két dimenziót használjuk. A színtípusok precíz elkülönítésénél azonban nem hagyhatjuk figyelmen kívül a telítettséget sem. Erről egy korábbi bejegyzésben már olvashattatok.

Miért is van szükség a színtípusok rendszerezésére?

A színek tulajdonságaival foglalkozó előző bejegyzésemben a színkompozíciókról esett szó. Ott is leírtam, de most megismétlem, hiszen ez a kulcsa a színtanácsadásnak: Az a célunk, hogy olyan színeket válogassunk egy csoportba, amelyek természetes színinkkel (és egymással is) harmonizálnak. A harmónia feltétele pedig, hogy a színek között a színtulajdonságok szerint rendezettség legyen. Olyan árnyalatok kerüljenek egy színtípusba, amelyek telítettség, világosság és színhőmérséklet szerint hasonlóak. Nincs önmagában „szép” vagy „csúnya” szín, bármely színárnyalat, ha megfelelő színek közé kerül harmonikus és esztétikus lesz. Ha a színtípusunknak megfelelő színeket viselünk, nem csupán az öltözetünk lesz harmonikus, de saját természetes színeink (hajunk, bőrünk, szemünk) is a maguk teljességében mutatkoznak meg.

A színek elhelyezkedése a színkötön (2D, azaz hideg-meleg és sötét-világos) és színgömbön (3D, azaz hideg-meleg és sötét-világos, telített-telítetlen).

Az alábbi táblázatban a négy alapszíntípus jellemző színtulajdonságai alapján összegyűjtöttem néhány tipikus színárnyalatot a fontosabb színcsoportokból. Mint láthatjátok, egyes színcsoportoknak, így a narancssárgának, a lilának, a szürkének és a barnának nincs minden színcsoport számára megfelelő árnyalata. A narancssárgának például nincsenek hideg árnyalatai, hiszem a piros és a sárga keverékéből állnak. Bár a lila a hideg kék és a meleg piros keverékéből jön létre, mégis kevés olyan árnyalatát ismerjük, mely a meleg színtípusok palettájával harmonizálhat. A szürke és a barna a semleges, vagy natúr színek világa, de ez sem jelenti azt, hogy minden színtípusnak jut belőlük. A táblázatban használt színelnevezések csak egy-egy lehetséges változatai az adott szín elnevezésének.

színtípusszíntulajdonságokszíncsoportoknéhány jellemző árnyalatelnevezések
TAVASZmeleg, világospiros/vörös

barack, korall, rák, muskátli, cinóber
narancs

kagyló, répa, grapefruit, barack, parázs
sárga

vanília, bor, ananász, dália, nap
zöld

alma, saláta, tavasz, opál, fű
kék

akvamarin, maja, cián, gálic, cölin
lila-A lila jellemzően nem megfelelő a meleg
színtípusok számára. (Kivétel ez alól az
élénk tavasz).
barna

mandula, éger, gesztenyepüré, tejeskávé
karamell
szürke

-

A tavasz élénk és meleg színeivel a szürke
nem harmonizál.
NYÁRhideg, világospiros/vöröspink, rágógumi, lazac, gránátalma, málna
narancs

-

A narancs az abszolút meleg szín,
melynek a leghidegebb árnyalata sem
megfelelő a hideg színtípusok számára.

sárga

kén, cink, citrom, kankalin, banán
zöld

menta, víz, smaragd, oxford, brokkoli
kék

levendula, galamb, adria, szeder, tengerész
lila

orgona, padlizsán, ametiszt, akác, írisz
barna

A nyár hideg színei nem összeegyeztethetők
a barna árnyalatokkal. Ez alól a lágy nyár
kap némi felmentést, egyes szürkésbarnák
esetében: füst, agyag, datolya
szürkegalamb, ón, atlasz, kagylóezüst, antracit
ŐSZmeleg, sötétpiros/vörös

rozsda, berkenye, paradicsom, láng, skarlát
narancs

sherry, berkenye, sütőtök, calvados, avar
sárga

nikkel, nárcisz, méz, mustár, dinnye
zöld

lime. moha, sóska, kadmium, erdő
kék

antverpeni, fecske, mangán, olaj, török
lila

 Az ősz számára egyes
lilásbordó (bíbor) árnyalat megfelelő lehet:
burgundi, cékla

barna

mogyoró, róka, rozsda, gesztenye, csokoládé
szürke

A meleg szürkék között találni néhány, az
ősz színtípus számára is megfelelő
árnyalatot: ponty, tope, nyers
TÉLhideg, sötétpiros/vörös

fukszia, rubin, kármin, római, ferrari
narancs-A narancs az abszolút meleg szín,
melynek a leghidegebb árnyalata sem
megfelelő a hideg színtípusok számára.
sárga

urán, repce, kökörcsin, pitypang, kanári
zöld

pisztácia, türkiz, borsó, lomb, palack
kék

nefelejcs, kobalt, király, császár, párizsi
lila

viola, velvet, ibolya, szőlő, padlizsán
barna-A tél élénk és hideg színvilágában nincs
helye a barna árnyalatoknak.
szürke

grafit, ólom, pala, kvarc, kő
vissza