OP ART
Az op art az 1960 években indult művészeti stílus, melynek gyökerei az 1920-as években virágkorát élő konstruktivista irányzatból ered. A térérzékelés optikai szabályszerűségein alapuló stílus, mely később kiegészült a tér és a mozgás bonyolultabb módozataival is.
Az op art a képzőművészeten kívül az építészetben, a belsőépítészetben, a formatervezésben és a divatiparban is népszerű irányzat lett. Az op-art legkiemelkedőbb képviselője Victor Vasarely.
Az op-art a vonalrendszert, az alapvető mértani alakzatokat: négyzetet, kört, háromszöget használ, s ezeket előre elképzelt terv szerint osztja be. A vonalak és az alakzatok egy stilizált perspektívában sűrűsödnek vagy ritkulnak, növekednek vagy kisebbednek, s ezért mozgást, vibrálást keltenek.
A divatban szintén az absztrakt, geomatrikus formák jellemzik az op artot, jellemzően fekete-fehér, vagy egyéb, feltűnő színek alkalmazásával párosítva.
Az op art divatban való alkalmazásának egyik úttörője Yves Saint Laurent. A '60-as években forradalminak és avantgárdnak tűnő új szemléletű ruhatervezést a képzőművészeti alkotások ruhákon való alkalmazása jellemezte.
Az op art a ’60-as évek óta jelen van a divattervezésben, a tervezők időről-időre az irányzat adta lehetőségeket felhasználva, kissé megújítva nyúlnak ehhez a stílushoz. Így például Marc Jacob's és James Lakeland is az op art kedvelője és követője.
***
