A stílus, mint a kommunikáció eszköze. 1/1.

Egyes tudósok megpróbálkoztak a testalkat és az emberi alaptermészet közötti összefüggéseket leírásával. A XX. század elején például Ernst Kretschmer német pszichiáter a testalkatok és az elmebetegség típusok összefüggéseiből kiindulva hozta létre alkatelméletét. Három testalkati fajtát különböztetett meg egymástól, melyet három vérmérsékleti típussal hozott összefüggésbe.

A piknikus alkat jellemzői többek között a rövid végtagok, a zömök, a kerekded idomok, a keskeny vállak, a korai kopaszodás. Ez a testalkat Kreschmer szerint kedélyes, jólelkű, társaságkedvelő embereket takar., akik gyakran hedonisták, azaz szeretik élvezni az élet adta örömöket.

A leptosom testalkatúakat magas, vékony, keskeny vállú és mellkasú, dús hajú embereknek írja le. Lelki alkatukat tekintve befelé forduló, álomvilágban élő, túlérzékeny személyek, gyakran sértődékenynek, különcnek, egoistának, távolságtartónak tartotta őket. 

Az atletikus testalkathoz Kreschmer izmos testet, keskeny csípőt társít. Az atletikus emberek szerinte nyugodtak, gyakran passzívak. Állhatatosság, hűség jellemzi őket.

Döntsd el magad, hogy Kreschmer elmélete mennyire helytálló. Mindenesetre azt Te is tapasztalhatod, hogy külsejük alapján képet formálsz az emberekről és jobb, ha tudod, mások is így tesznek, amikor téged meglátnak. Az ilyen felszínes ítéletalkotás, negatív, vagy akár pozitív előítélet (aki kövér az lusta, aki szőke az buta, aki magas az sikeres stb.) persze veszélyes, mert gyakran félrevezető (és sokszor sértő!), mégis így „működünk”.

Mi is határozza meg testfelépítésünket? Természetesen alapvetően a testmagasság és a testsúly. Ezek azok az adatok, amelyeket az orvosnál is elsőként rögzítenek, mikor testi állapotunkat felmérik. A magasság önmagában is nagy jelentőségű, szinte mindenki foglalkozik ezzel, amikor külalakjáról gondolkodik. Ez valószínűleg azért van így, mert a testi fölény, a harcra alkalmas termet az emberiség történetének korábbi szakaszaiban a sikeresség záloga volt. A magas termet a modern ember számára is sikerességet, férfiasságot sugároz, míg az alacsony termetet sokan hátrányként élik meg.

A férfi-nő kapcsolatban is nagy jelentőséggel bír a magasság.

A férfiak általában nem keresik a náluk magasabb nők társaságát, és a nők többsége is inkább a nála magasabb férfi partnert részesíti előnyben. Egyes kutatások szerint a nők többsége az abszolút értelemben véve is magasnak mondható (azaz 180 cm feletti) férfiakat részesíti előnyben (szeretném hangsúlyozni, hogy én nem tartozom közéjük!).

A magasság és a férfiasság közötti összefüggésekről alkotott elképzelések is az idők során berögzült sztereotípiák, hiszen szerencsére ma már a férfiak jellemzően nem testi erővel vívják meg a csatáikat.

A nők magasságának megítélése nem ennyire egyértelmű, de én még nem találkoztam olyan alacsony termetű nővel, aki ne szeretett volna magasabb lenni, ellenben számos magas nő szívesen leadna 10-20 centimétert a magasságából.

Nőknél általában a 160 cm alatti magasságot nevezik alacsony termetnek, a 160-165 cm közöttieket átlagosnak, míg a 165 cm felettieket magasnak mondják. A férfiak esetében a 170 cm alatti termet számít alacsonynak, a 170-180 cm közötti átlagosnak, míg a 180 cm fölötti termetet tekinik magasnak.

Hölgyeim és uraim, a magasságunkon nem változtathatunk, legjobb, ha elfogadjuk magunkat olyannak, amilyenek vagyunk.

A testsúllyal kapcsolatos megítélés (mely kultúránként is nagyon eltérő) sokkal változatosabban alakult történelmünk során, mint a testmagasságé. Voltak korok például, amikor a testes nőket tartották vonzónak, míg a közelmúltban és napjainkban is, a karcsúság van „divatban”. A testsúly megítélése a férfiakat kevésbé érinti. A közgondolkodás e tekintetben a férfiakkal megengedőbb.

A testsúly és a testmagasság arányából számítható ki a testtömeg, melyet az orvostudomány a BMI (testtömeg) index segítségével határozz meg. Ennek kiszámítása nem ördöngösség: testsúly (kg) / magasság². HA például 1,75 méter magas vagy, akkor a testmagasságod négyzete (1,75 x 1,75 = 3,06). Ha a testsúlyodat ezzel az értékkel elosztod, (pl. 62 (kg) : 3,06 = 20,2), megkapod a BMI értékedet. A BMI értékek alapján megtudhatod, hogy orvosi értelemben sovány, normál súlyú, vagy túlsúlyos vagy-e.

A testtömeg megállapításánál figyelembe kell venni a csontok erősségét is. A csonterősség mérésének legegyszerűbb módja, ha megméred a csuklód körméretét. Nők esetében, ha 13 cm, vagy annál kevesebb a körfogat, az nagy valószínűséggel vékony csontot jelez. 14-16 cm között átlagos, 16 cm felett erős csontra utal. Férfiaknál a 15 cm alatti csuklóméret vékony csontozatot jelez, a 16-18 cm közötti érték átlagos, az e feletti érték pedig erős csontozatra enged következtetni.  Ennek megfelelően a BMI index kis mértékben módosulhat.

Most állj a tükör elé és figyeld meg a testtartásod. Ha oldalra fordulsz, szemügyre veheted tested ívét, gerinced és csípőd állását. Nem csupán a hátfájás elkerülése miatt érdemes a helytelen tartást korrigálni, hiszen, ne feledd, a tartásoddal is üzenetet közvetítesz! Erről részletesebben a testbeszédről szóló részekben olvashatsz majd. 

Az, hogy termetünket hogyan ítéljük meg amikor a tükörbe nézünk, vagyis milyen a testképünk, szubjektív dolog, de erősen összefügg a fentebb említett sztereotípiákkal. Manapság igen gyakori, hogy az embereknek torz elképzeléseik vannak saját testükről. Ezt nevezzük testkép-zavarnak, mely sok pszichés betegség okozója.

A legismertebb ezek közül az anorexia nervosa, vagyis a hízástól való kóros félelem, és az ezzel összefüggő kényszeres fogyókúra. A másik ismert betegség a bulimia nervosa, mely falásrohamokban nyilvánul meg. A kontroll nélküli ételfogyasztást kínzó bűntudat követi, melynek enyhítésére a leggyakoribb válasz az önhánytatás.

Vannak kevésbé ismert evészavarok is, mint például az izomdiszmorfia, amikor főleg a testépítő férfiak túlságosan kicsinek, soványnak tartják magukat. Testtömeg-növelő szerekkel, speciális étrenddel és kényszeres edzéssel mind nagyobb izmokat növesztenek. Az exorexia a túlzásba vitt sportolással járó evészavar, ami azért alakul ki, mert petyhüdtnek, vagy túlsúlyosnak érzik testüket az ebben a betegségben szenvedők. Az edzések kihagyása szorongást, rossz közérzetet okoz náluk. Az orthorexia nervosában szenvedők az egészséges táplálkozás megszállottjai, a drunkolexiás betegek pedig annak érdekében, hogy a magas kalóriatartalmú szeszesitalokat lelkiismeret-furdalás nélkül fogyaszthassák a szórakozóhelyeken, a „buli” előtt egész nap koplalnak.

A testkép-zavarok növekvő száma ellenére az egészségügyi szervezetek már jó ideje kongatják a vészharangot a túlsúlyos és elhízott emberek számának rohamos növekedése és az ezzel járó egészségügyi kockázatok miatt is.

Remélem, Kedves Olvasó, Te csak hírből ismered ezeket a problémákat, de ha mégis magadra ismersz a fent leírtak valamelyikében, keress fel egy szakembert, hogy valóban egészséges és üde tested és lelked lehessen!

Ismét vedd a kezedbe a mérőszalagot! A következőkben ugyanis azt derítjük ki, hogy tested milyen arányokkal rendelkezik.

***