Bőrszín típusok
Bőrünk színét elsősorban a melanin nevű festékanyag határozza meg, melynek fő funkciója, hogy az ultraibolya sugárzással szemben védje a bőrt és ezen keresztül az egész szervezetet.
A sarkoktól az egyenlítő felé haladva az ultraibolya sugárzás mértéke növekszik, ezért az egyenlítőhöz közeli népek bőre a legsötétebb. Az emberiség története során, az UV zónák vándorlása következtében, a különböző bőrszín típusok területi elhelyezkedése is változott.
A genetikai vizsgálatok azt is kimutatták, hogy a modern ember őse sötét bőrű volt és a világosabb bőrt eredményező genetikai mutációk csak később alakultak ki, az egyenlítőtől északra vándorolt népcsoportoknál.
A világosabb bőrtípusok a közvetlen napfény hatására sötétebbé válnak, azaz lepirulunk, lebarnulunk. Ez is az UV sugárzás elleni védekező mechanizmus következménye.
Az ember bőrszínét az életkora is befolyásolja. Kisgyermekként mindenkinek világosabb a bőre, mint fiatal felnőtt korában. Ennek oka a genetikai, a hormonális és a környezeti hatások összeadódásában keresendő. A kor előrehaladtával a bőr melanin termelő képessége csökken, így idős korban ismét elhalványul a bőr színe.
Korábban a világos bőrt számos kultúrában a magas társadalmi státusszal hozták összefüggésbe és a felsőbb körökhöz tartozók mindent elkövettek (a rizsportól a kémiai anyagokig), hogy bőrüket minél világosabbnak mutassák. A szegény emberek ugyanakkor munkavégzés közben sokat tartózkodtak a szabadban, így bőrük sötétebb, napbarnított volt.
A sötét bőr és a civilizálatlanság közötti összefüggés sztereotípiaként sajnos ma is tovább él, eközben azonban a XX. században a nap barnította bőr az egészség és a sportos élet szimbólumává vált. A barna bőr divatjának manapság is csak a napsugárzás káros hatásai szabnak gátat, ugyanakkor dúl a szolárium-láz és az egyéb vegyi bőrbarnítás is elterjedt a világos bőrűek lakta területeken.
Ha a bőrszíneket kategorizálni szeretnénk, (ahogyan azt már a színtípusok elemzésénél megszokhattuk) többféle szempontot, azaz többféle színtulajdonságot kell figyelembe vennünk:
- sötét-világos
- telített (itt: ragyogó, életteli, üde) - telítetlen (itt: fakó, hamvas, tompa)
- hideg-meleg
Kiindulópontként a szín világossági értéke alapján 4 alaptípust különböztethetünk meg. Ez a 4 alaptípus további (legalább) 20 bőrszínre bontható.
A bőrszíneket a hideg-meleg skálán is el kell helyeznünk. A hideg bőrszín a tél és a nyár színtípusúak jellemzője, míg a meleg bőrszín a tavasz és az ősz színtípusokra jellemző. A semleges bőrszín bármelyik színtípusban tartozhat, általában a telítettségi értékük és az arc egyéb színei (a haj, a szem, a száj) színével együtt vizsgálva kerül valamelyik színtípusba. A színek hideg-meleg skálán való elhelyezése sok esetben igen nehéz, leginkább egymáshoz viszonyítva érzékelhetők a különbségek.
A színtípusok megállapításának tehát nagyon fontos, de nem kizárólagos eleme a bőrszín besorolása. A haj, a szem, a száj színe ugyanis a bőr színével együtt egyedi színkombinációkat és kontrasztértéket alkot, melyek együttesen határozzák meg az adott színtípust.
A négy alapszíntípus jellemző bőrszínei:
|
|
Tél
| Nyár
|
|
|
Tavasz
| Ősz
|
Tapasztalatom szerint nincs két tökéletesen egyforma színtulajdonságú ember. Apró különbségek mindig felmerülnek a színtanácsadások során. Ugyanakkor az is előfordul, hogy két hasonló színtulajdonságúnak vélt személy között hatalmas különbségek tátonganak a színkendős analízis tanúsága szerint. Megjelenésünk sokszínűsége mindig csodálattal tölt el... :)
A képek forrása: https://angelicadass.com/photography/humanae/
***
